2011. július 6. szerda
Send this article Print this article

Tőkés László írásos hozzászólása a magyar EU-elnökség áttekintése tárgyában

Az EP tegnap délelőtti strasbourgi plenárisának a magyar elnökséggel kapcsolatos vitáján Magyarország kiváló teljesítményét övező általános elismerés mellett disszonáns módon hatott a szocialista, a liberális és a zöld frakciók köréből érkező ellenséges propaganda, mely az Elnökség munkájának értékelése helyett a magyar belpolitikai viszonyok torzító kárhoztatásával volt elfoglalva.



   Idén januárban, az éppen hivatalba lépő magyar EU-elnökség programjának vitája mentén a Magyar Szocialista Párt által megtestesített posztkommunista baloldal európai képviselői, valamint Nyugaton verbuvált balliberális szövetségeseik az alighogy elfogadott magyar médiatörvény kapcsán durva támadást intéztek az Orbán Viktor vezette nemzeti kormány ellen.
Fél év után, a végére ért magyar elnökség európai parlamenti kiértékelése alkalmával, az ismert forgatókönyv szerint, kísértetiesen megismétlődött a helyzet, azzal a különbséggel, hogy ez esetben nem a sajtótörvény, hanem az áprilisban elfogadott magyar Alkotmány szolgált a Magyarság elleni támadások ürügyéül.
   Az EP tegnap délelőtti strasbourgi plenárisának a magyar elnökséggel kapcsolatos vitáján az Európai Bizottság részéről Maroš Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért felelős biztosértékelte az eltelt fél évet, az Elnökség nevében pedig Orbán Viktor tartott összefoglaló beszédet. A Magyarország kiváló teljesítményét övező általános elismerés mellett disszonáns módon hatott a szocialista, a liberális és a zöld frakciók köréből érkező ellenséges propaganda, mely az Elnökség munkájának értékelése helyett a magyar belpolitikai viszonyok torzító kárhoztatásával volt elfoglalva. Ezen a téren sajnos – a notórius Daniel Cohn-Bendit társaságában – élen jártak Tabajdi Csaba és Herczog Edit szocialista képviselők, akik magyar létükre nevüket adták ahhoz a szégyenletes EP-állásfoglaláshoz, melyről ugyanezen a napon szavazott a Parlament plénuma. Ennek vonatkozásában megjegyzésre méltó, hogy a nyilvánvalóan magyarellenes élű állásfoglalás kezdeményezői között a már említett Tabajdi Csaba, továbbá Göncz Kinga volt külügyminiszter neve mellett – többek között – a magyarbarátnak aligha mondható Monika Flašíková Beňovászlovák, valamint CătălinIvan román szocialista EP-képviselők neve is ott szerepel, szemléltetéseképpen azon közmondásnak, hogy: „madarat tolláról, embert barátjáról”…
   Zárszavában Orbán Viktor miniszterelnök imponáló méltóságtudattal védte meg Magyarország becsületét és jól felfogott érdekeit, világossá téve ugyanakkor, hogy egyetlen más országnak vagy EP-képviselőnek sem áll jogában megszabni, milyen alkotmányt fogadjon el a Magyar Országgyűlés. Cohn-Bendit alantas támadásaira válaszolva, a miniszterelnök egymáséhoz hasonló „lázadó múltjukra” utalt, azzal a különbségtétellel, hogy míg annakidején a volt francia diákvezér a polgári demokrácia ellen lázadt, ezzel szemben ő maga a kommunista diktatúrával fordult volt szembe…
Amint az várható volt, a „sok lúd disznót győz” képletének megfelelően az Európai Parlament 331 – 274 arányban és 54 tartózkodás mellett végül is – minimális többséggel – megszavazta a magyar Alkotmányt elítélő állásfoglalást.
   Tőkés László erdélyi képviselő írásbeli úton terjesztette be hozzászólását a vitához, valamint az alkotmányügyi szavazással kapcsolatos indoklását (lásd alább).
Másnap, 2011. július 6-án délelőtt a hivatalba lépő Lengyel EU-elnökség programjának megvitatásával, Donald Tusk lengyel miniszterelnök személyes jelenlétében folytatódott az EP strasbourgi ülésszakának munkája.
 
Strasbourg, 2011.július 5.
                                                           
Mellékelve olvashatják Tőkés László  témába vágó írásos hozzászólását, továbba egy indoklást arra vonatkozóan, hogy miért mondott nemet az EP-alelnök a baloldali és a liberális politikai csoportok által kezdeményezett, a magyar Alkotmánnyal kapcsolatos állásfoglalási indítványra.
                   
H O Z Z Á S Z Ó L Á S
a magyar EU-elnökség áttekintése tárgyában
 
   Nem kívánom szaporítani a szót a most véget ért magyar EU-elnökség értékelése tárgyában: az ellőttem szólok annak eredményeit és sikereit már kellő tárgyilagossággal méltatták.
Én magam arra szorítkozom, hogy erdélyi kisebbségi magyarként és románállampolgárként elismerésemet és köszönetemet fejezzem ki a magyar Elnökségnek, személy szerint pedig Orbán Viktor miniszterelnöknek azért a figyelemért, melyet a kisebbségi közösségek és Európa kulturális, etnikai és vallási sokszínűségének az ügye iránt tanúsítottak, valamint azért a támogatásért, melyet a nyugat-balkáni országok európai integrációja, nevezetesen Horvátország csatlakozása, valamint Romániának a schengeni övezetbe való felvétele érdekében nyújtottak.
   Az elismerésen túlmenően viszont az Európai Parlament plénumától kívánok elnézést kérni azért, hogy miközben a magyar Elnökség a globális gazdasági válság rendkívüli körülményei között próbált megtenni minden tőle telhetőt az ebből való kiút megtalálása érdekében – ezzel szemben a posztkommunista magyarországi baloldal, nevezetesen a Magyar Szocialista Párt európai képviselői az Unióba, illetve a Parlamentbe „exportálták” belpolitikai frusztráltságukat, valamint pártpolitikai viszálykodásaikat, és olcsó politikai haszonszerzés céljából, a magyar nemzeti érdekeket elárulva és a közös európai érdekeket semmibe véve – félrevezetett külhoni szövetségeseik támogatásának igénybevételével – nem átallották kézzel-lábbal akadályozni és hátráltatni a magyar Elnökség áldozatos munkáját.
   A magyar Elnökség befejeztével elégtétellel nyugtázhatjuk, hogy erre irányuló elvtelen törekvésük – egészében véve – kudarcot vallott.
 
Strasbourg, 2011. július 5.
                                                                 
I N D O K L Á S
a magyar Alkotmánnyal kapcsolatos EP-állásfoglalásról való szavazás tárgyában
 
   Rendhagyó felszólalásomban azt kívánom megindokolni, hogy a mai szavazás rendjén miért mondottam nemet a baloldali és a liberális politikai csoportok által kezdeményezett állásfoglalási indítványra, „A felülvizsgált magyar alkotmány” tárgyában. Erre több okom is van – ezek közül azonban most csak kettőt emelek ki, a következők szerint:
(1) Az állásfoglalás indoklása szerint a magyar Alkotmány „törvényes alapot teremt olyan akciókra, melyeket a szomszédos országok a belügyeikbe való beavatkozásként értelmezhetnek” (I. pont).
(2) Az állásfoglalás arra szólítja fel a magyar hatóságokat, hogy „explicit módon garantálják az Alkotmányban, beleértve a preambulumot is, hogy Magyarország tiszteletben fogja tartani más országok területi integritását...” (d. pont).
   A történelem által meghaladott nacionálkommunista rezsimek politikai diskurzusára, nevezetesen pedig a romániai Ceauşescu-diktatúra „be nem avatkozási” doktrínájára emlékeztető, tendenciózus és inszinuatív megfogalmazásokat határozottan visszautasítom, és mind Magyarországra, mind a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségekre nézve sérelmesnek tartom.
   A magyar alaptörvény ugyanis teljes joggal fejezi ki Magyarország felelősségvállalását az idegen országokban mindmáig súlyos diszkriminációt szenvedő magyar közösségek iránt, és az érintett országok területi sérthetetlenségére nézve semmiféle veszélyt nem jelent.
   Ezen túlmenően határozottan elítélem Gönz Kinga és Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselőknek a magyar nemzeti érdekek elárulásával határos kezdeményező szerepvállalását az európai parlamenti állásfoglalás elfogadásában.
  
Strasbourg, 2011. július 5.
 


www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010